hibák a szabályozásban

 2010.09.12. 16:56

 

Azért kicsit haragszok az Öregre odafenn.
Először kitalálja ezt a játékot az Édenkertben, hogy „Minden a tiéd, semmire nincs gondod, csak abból a gyümölcsből nem ehetsz!” Ha jól tudom, sehová nincs leírva, hogy mosolygós almákról volt szó, mindenesetre persze, hogy az kellett…
Aztán kaptunk egy második esélyt. Jött ilyenekkel, hogy „Ne ölj!” Oké, ez még megoldható. „Ne lopj!” Necces, de esetleg menne. „Felebarátod feleségét meg ne kívánd!” Ez szivat minket vazze…
Akkor se, ha a szóban forgó „asszony” a világ legtündéribb teremtése? És amúgy mellesleg baromira egy hullámhosszon vagytok, akkor se?? Najó, nyilván nem velem boldog, hanem mással, és ezt nyilván nem akarom, és nem is fogom megzavarni. Úgyhogy kushadok, nézek pornót (a svéd alkotásokat mindenkinek javaslom), néhanapján jól berúgok, és várom, hátha megjelenik egy még tündéribb.
Gondolom nem ez volt az Öreg célja, de majd legközelebb okosabb szabályokat hoz…
Egy kezdőknek javasolt szájharmonika kijön ötezerből.
Legközelebb közérdekűbb leszek, ígérem, meg lesz recept is!

Ez van

 2010.09.07. 20:50

Mostanában sokat gondolok életem egy pillanatára, ami lassan két éve volt. Ha akkor másképp döntök egészen másképp alakult volna minden.

Az élet pillanatainak kb. 97,89% ilyen. Én pont ezt az egyet szúrtam ki.

Képtelen vagyok eldönteni, hogy jól jártam-e ezzel a pillanattal.

Ez van.

Mindenesetre itt van egy kis finomság: www.youtube.com/watch

Nah, menjünk tovább!

Szójatej

 2010.09.01. 17:08

 

Minthacsak a laptop-autópálya párosítást blogírásra találták volna ki. Biztos vannak Magyarországon olyan autópálya szakaszok, ahol izgalmas a táj, de ez sem olyan.
Annál izgalmasabb, ha valaki annyira lelkes (hülye), hogy szabadidejét képes egy párt (nem, egy farka sincsen), támogatásával eltölteni. Ez esetben pl. állhat két órát szemlélve a Moszkva tér saját kis életét. Kodály is valami hasonlót érezhetett, mikor leírta: „Mikrokozmosz”.
 Talán a csúcs az a figura volt, aki ezzel vetett véget „beszélgetésünknek”: „Megyek pénzt szerezni kannás borra!” Ez annyira jól sikerült neki, hogy mikor visszatért negyed óra múlva már a zsákmány elfogyasztásán is túl volt. És akkor jött a produkció: A munkából hazatérő, fáradt jónépet egy komplett közgazdasági előadás várta a metró kijáratánál, valahogy így: „ Aza legnagyobb baj Magyarországon, hogy nem lehet kapni SZÓÓÓJAAATEEEJEEEEET!!! Pedig a SZÓJATEEEEEJ, nagyon egéééészsééééégeeeeeessss! Tele van vitaminnnnaaal! Az országban semmi baj nem lenne, ha lenne mindenhol SZÓÓÓÓJAAATEEEEEJ!!!” és atöbbi… Hátnemtudom. Most vagy a szójatej-lobbi fizette (a kannásborát), vagy esetleg egy meg nem értett közgazdasági zsenivel állunk szemben. Szerencsére ekkor már háttal állt nekem.
Aztán lehet csengetni is. Pl. egy idős nénihez, aki nagyon gyengén lát, viszont nem hall. És kb. 10 perc, míg megértette, hogy társammal nem vagyunk az unokái, csak a kopogtatócédüláért jöttünk. Persze, itt már csak a menekülés volt a célunk. Viszont, ha a néni nyugdíjáért, az egykori férje órájáért, és a komplett berendezésért megyünk, még bántani se kellett volna, mert nem vette volna észre, hogy mindent elviszünk. Még talán a nénit is… Amúgy ennél csak jobb élmények voltak. Nem fenyegetőzött senki, pisztollyal, vagy ilyesmi.
Szóval jó móka ez a kopogtatás, de nem mondom, hogy mindenki próbálja ki, mert akkor senki nem lesz otthon, akihez kopogtathatnánk…
És végül:
Kukorica, kockázott bacon, cukkini, gomba, paradicsom, paprika, erőspaprika (bármelyik kihagyható, vagy kicserélhető bármi mással). Ezeket wokban (ha nincs wok, azonnal vegyünk!), olivaolajon megpirítjuk, félrerakjuk. Majd kenyérdarabkákat dobálunk a wokba (tuti kell még alá olaj) és a kenyeret is megpirítjuk. Az előbbi pirított cumókat hozzáborogatjuk, majd ráhajítjuk a darabokba felvágott mozzarellát, és várunk míg az egész megmelegszik. Valahol a folyamat közben szójaszószt (nem tejet!) öntünk rá, esetleg többször is. Ha bacon van benne, talán még só se kell hozzá. Jó étvágyat!

Matekpélda + az élet értelme

 2010.08.24. 19:40

Hipp-hipp és hurrá! Megvan az első komment! Beírom ide, hogy Szt. István, erre belöki a kedves kolléga, hogy tökjó írása van arról, hogy első királyunk nem is volt jó munkásember.. Remekh! 

Dehát ez a huszonegyedik sz., megaz információs forradalom, meg ilyenek. Najó, akkor a szöveges feladat a következő:  Ha beírom ide hogy: transsexual, shit, horse, akkor mennnyivel nő meg a látogatottság "adott idő alatt"? Figyelem, a gugli csak akkor fogja előkelő helyen (első 10.000 közt kb.) szerepeltetni ezt a blogot, ha emberünk (?) egyszerre keres rá mindhárom kifejezésre!

Közben meg elfelejtettem mit is akartam igazán... Mindegy is: Üljetek le egy jó tányér bableves mellé, egy korsó sörrel, és mélázzatok el az élet apró szépségein! Ennél okosabbat úgysem mondhatok.

Ui: Tényleg (a) Moldova táskájában csörrentek össze a borosüvegek a buszon? 

Tegnap, kihívás, franc

 2010.08.20. 00:39

Mikor tegnap elindultam kínait enni, az jutott eszembe, hogy semmi kihívás nincs most az életemben. Ami nem baj, mert nem is szeretem a kihívásokat.

Ez most kb. olyan mintha egy stratégiai játékban benyomtam volna a "végtelen pénz" cheat-et. Ahogy be is szoktam, mert nem szeretem a kihívásokat.

Aztán meg semmit nem játszok végig.

Aztán, még mindig tegnap, eljöttem egy asztaltársaság mellett ahol valaki szájharmonikázott. És akkor belém hasított a felismerés: Meg akarok tanulni szájharmonikázni! Zene tehetségem zéró, ráadásul állítólag nem is egy könnyű hangszer, szóval most aztán van kihívás.

A francba.

Lehet, hogy maradok annál, hogy németből szerzek valami papírt, hogy utána értelmes nyelveket tanulhassak, mint a holland, vagy a bosnyák.

Újabb kihívás. Franc! Franc!

Még mindig tegnap volt, mikor hazaértem, de ma már ma van. Boldog augusztus 20.-át mindenkinek!

Ezennel megnyitom

 2010.08.19. 15:46

Egy szakítás után egy nappal, illetve a Szent István/az új kenyér/alkotmányunk ünnepe előtt egy nappal (a kettő közti összefüggés még homályos) ezennel ünnepélyesen megnyitom blogomat.

Aki nem bírja az ehhez hasonló öncélű idióta mondatokat, kérem kapcsolja ki!

A blog gasztroblog akart lenni, de nem az lett. Azért lesz benne kaja is.

Sajt.

Íme a kutya:

 

Hát, ennyi. Most megyek keresek kaját, és szexpartnert keresni. Mert szeretnék biológiailag aktív (élő) maradni.